150 éve alakult meg az első kőszénbányatársaság Salgó-Tarjánban. Salgótarján a bányászatnak, a hozzá kapcsolódó vas- és üveggyártásnak köszönheti rohamos fejlődését, egyben ezek megszűnése jelenti a város legnagyobb problémáit is: a munkanélküliséget, a fiatalok elvándorlását, a város leépülését.

A dicső kezdetek:

Eresztvényből kiindulva az eresztvényi patak mentén emlékmű áll, melynek tábláján olvasható, hogy 1766-ban ebben a völgyben találta meg a kőszenet két pesti kádármester, Matusek Vencel és Fischer Antal.

A szén előfordulása azonban már 1742-ben ismert volt. Bél Mátyás „Notitia Hungariae novae …” című munkájában megemlíti, hogy a Medves peremén a Vecseklő- hegységben „a föld régóta égett”. 1766. október 6-án a helytartótanács 24 arany jutalommal felhívást tett közzé a tőzegtelep felfedezése érdekében. Erre a felhívásra jelentkeztek Matusek Vencel és Fischer Antal pesti kádármesterek 1768-ban, és elmondták, hogy két évvel ezelőtt (1766) a Salgótarján környéki erdőkben hordókészítéshez alkalmas tölgyfa keresése közben, favágók elbeszélése nyomán az erdőség melletti egyik kopár hegyen, vastag szénrétegre bukkantak. Az 1769-ben beküldött szénminta azonban nem volt megfelelő. A nagyszombati Prewsburger Zeitung 1767. október 31-i száma beszámolt a Salgó környéki szén előfordulásáról, melyet földjének 1766 nyarán történő meggyulladása alkalmával fedeztek fel. 1826-ban Mocsáry Antal is beszámol a Vecseklő község mellett található szénkészletről.

A patak mentén elérhetünk egy emléktáróhoz

82 évnek kellett eltelnie, míg e felfedezést gyakorlatilag értékesíteni kezdték. Ennek érdeme kétségkívül Moosbrugger Jeromos osztrák bányavállalkozóé, aki munkatársával, Wéber Alajos mérnökkel 1848-ban báró Prónay Albert zagyvái birtokán kezdte meg a termelés előmunkálatait, ( a bányában 14 bányász dolgozott, 1854-ben a zagyvai kőszénbányászat már olyan jelentős, hogy a bányatelepnek orvosa is volt) a fejlődést elsősorban a közlekedési és szállítóutak hiánya és a piac minimális felvevőképessége akadályozta. A környéken megnyílt szénbányák kezdetben csak közvetett munkalehetőséget biztosítottak a környékbelieknek. Először 1850-ben tették közzé a “Direktions der Zagyvaer Steinkohlenbau” pecsétjével ellátott fuvarozási hirdetményt Salgótarjánban, melyben hírül adták a lóval rendelkező lakosoknak, hogy mindenkor szállíthatnak kőszenet, mivel a Zagyvai Kőszénbánya Igazgatóság tetemes kőszenet akar a gőzhajózás számára zagyváról Poroszlóra szállítani.

1856-ban egy Preussner József nevű pesti szénkereskedő megvette a bányát. Ez tengelyen fuvaroztatta a szenet Pestre, ahol a tarjáni fuvarosok napokon át sátor alatt tanyáztak és kínálgatták árujukat, a lenézett ,,büdös” szenet a pesti polgároknak. Vitték azonfelül szenüket továbbra is Poroszlóra, ahol a gőzhajózás részére,értékesítették azt még a Moosbrugger-féle szerződés alapján. A szállítóutak távolsága, és elhanyagoltsága, valamint a Dunagőzhajózási Társaság által ez időben megszerzett pécsi bányák megnyitása megfosztotta piacától, vállalkozását tönkretette és kénytelen volt bányáját beszüntetni.

Salgótarjánban 1855-ig nem nyitottak bányát. 1856-ban Breilich János nyitott a Jankovich birtokon bányát az első tárnák a Jakab-táró -nagyállomással szembeni domboldalban- és az Ó-Emma-akna volt. Ezek, még a felszíni szénkibúvásokat hasznosították, ezek szénkiásó helyek voltak, mint bányák.

1860-ban sikerült Winsteig Gergely bécsi bányavállalkozónak megszervezni az első társaságot a “Firma Salgótarjáner Steinkohlengesellschaft”-t (Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat) E társaság volt elődje a későbbi Szt. István Kőszénbánya Társaságnak, melynek megalakulását a Magyar Királyi helytartótanács 1960. november 24-én hagyott jóvá, és az alapszabályok 1961. július 31-i elfogadásával a „Salgótarjáner Szent István Steinkohlen Bergwerk Gesellschaft” véglegesen megalakult.

Ennyi

Képeslapgyűjtő lettem. Igaz csak virtuálisan, de ezek a képeslapok valahol, valakinél -egy igazi gyűjtőnél- kézzel foghatóan is megtalálhatók. Én is onnan szerzem be ezeket a képeslapokat, ahonnan az igazi gyűjtők: a profila.hu árverezési honlapról .  Ritkaságokat, érdekességeket lehet találni az árverésre kínált képeslapok, postatörténeti ritkaságok között, be lehet járni a múlt század eleji Magyarország majd minden táját. Természetesen itt én csak azokat mutatom meg, amik Nógrád (vár)megyéhez kapcsolódnak.  /A képekre kattintva nagyobb méretben is megnézheted./

“Kedves lányok! Végtelen emlékezetes és víg üdülésem alatt is sokat gondolok magukra miért itt oly sok a tiszt bácsi és sajnos én csak egy ….  bezzeg a pesti leányok több  …mussal tekithetnének ide e rejtett de mulatozásban mámoros kis városkába

“…és a Khőber iskola az Ilonka néni kredence mellett a régi zongora széken. Mind ezeket kérlek légy oly szíves elhozni Édes Arikám! Légyszíves  hozz magaddal 2 fehér bluzt számomra! Tudod már hogy hol van, ahol a tavaszi kabátom volt. Csókol Margit

Kelt 1907 VII/10-én

Most már nem írok többet. Ezerszer csókol testvéred Rózsi
A Gumicsőre és dugókra nincs szükség.

Ilony néni kezét csókolom Margitkát és D..t csókolom”

“Kedves Laczikám soraid s a képeslapot örömmel vettem, de söraidból ítélve sajnálod szülő faludat. igy adig mig a sors vissza hoz téged szülő faludba legalább a kép legyen előtted. Fogadd te is szívesen levelemet. Csókol téged hű húgod Irma”

Ez egy színesebb képeslap, egy “Nógrádi emlék”

“Balassagyarmat 1902 VIII 15
Tudomásul adván, hogy szerencsésen megérkeztünk az idő nagyon lassan múlik a czímet nem írom meg mert hétfőn hazamegyünk  Tisztelettel B. Ferencz ”

Ez egy fekete-fehér “Üdvözlet B.gyarmatról”

Egy séta Balassagyarmaton, a műlt század elején. Gyarmatra akkor vasúton érkezett az ember, igy innen indulunk most mi is.

A képeslapokat a profila.hu különböző árverési oldalairól gyűjtöttem össze.

Hullócsillagot néztünk az éjszaka, hisz augusztus a Perseidák ideje.

A képre kattintva jól látható egy hullócsillag

Sajnos hamar beborult

“Rosalinda menj vissza…” Kellemest a kellemessel – pecások tévézés közben Maconkán.

Ha már az égen nem látni semmit

/Több mint egy órán át lestük az eget. Hááát, azért nem volt olyan látványos, mint a híradóban /

Tbiliszi Állami Egyetem egyik néptánc együttesének  bemutatója Tbiliszi Állami Egyetem egyik néptánc együttesének részvételével.

Teljes programfüzet letöltése ITT!

]]> http://blog.tarjanikepek.hu/?feed=rss2&p=2781 0 http://blog.tarjanikepek.hu/?p=2775 http://blog.tarjanikepek.hu/?p=2775#comments Fri, 30 Jul 2010 08:33:50 +0000 Galagonya http://blog.tarjanikepek.hu/?p=2775 A Nógrádi Folklórfesztivál kísérő rendezvényeként kerül megrendezésre a Tarjáni Folk és Szlovák Napok. // A Nógrádi Folklórfesztiválról előzetesen csak ennyit: Az idei fesztivál újdonságai: - 3 napos a rendezvénysorozat - kevesebb helyszín - kevesebb külföldi csoport - kevesebb magyar csoport - 2010 vendég országai: Írország, Grúzia, Olaszország, Paraguay, Szlovákia// A rendezvényt a polgármester asszony helyett [...]]]>

A Nógrádi Folklórfesztivál kísérő rendezvényeként kerül megrendezésre a Tarjáni Folk és Szlovák Napok.

// A Nógrádi Folklórfesztiválról előzetesen csak ennyit:

Az idei fesztivál újdonságai:

- 3 napos a rendezvénysorozat
- kevesebb helyszín
- kevesebb külföldi csoport
- kevesebb magyar csoport
- 2010 vendég országai:
Írország, Grúzia, Olaszország, Paraguay, Szlovákia//

A rendezvényt a polgármester asszony helyett Eötvös Mihály alpolgármester nyitotta meg. Nehezen ment neki, pedig papírból olvasta.

Dr.  Egyed Ferdinánd Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke örömmel közölte, hogy októberben ismét meg tud majd alakulni a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, mert van a városban 30 állampolgár aki szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Ő is ecsetelte a fesztivál sanyarú anyagi helyzetét.

Amandla- etno jazz trió

Fellépés előtt a Troy O’ Herlihy ír táncegyüttes

Nógrád táncegyüttes

Szabó János az együttes vezetője

Jel