Tarjáni Képek

Teleport

Minimál emlékmű

Ablak kilátással

Már zöldül

Farsangról maradt fekete macskák

Rónafalu története

Első írásos említést a faluról 1341-ből találhatunk Nagh-Ronna néven. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szénégetéssel foglalkoztak. A település ekkor még Gömör vármegyéhez tartozott, csak később a XV. század második felében csatolták Nógrád vármegyéhez, akkori földesura kérésére. A szénégetők kicsiny faházakban laktak. A “kunyhók” lőrésszerű ablakokkal rendelkeztek, alacsony bejárattal. Ez a bejárat védelemre Is szolgált, ebben az időben a kárnyéken elég sok farkas , medve és vadmacska élt. Az 1559- es török adóösszeírás szerint a falu lakatlan volt. 1647-ben viszont már újra lakott itt egy család. Újabb betelepülésre az 1700-as évek elején került sor, amikor tót és magyar szénégetők települtek ide, a felvidéki Trencsén vármegyéből. Így a településen újra a faszénégetés lett a főbb foglalkozás, egészen az 1800-as évek közepéig a kőszénbányászat megindulásáig. Ettől az időtől kezdve egyre többen dolgoztak a bányánál. A bányászat megindulása fellendíttette a falu életét. Bevezették az áramot, a vizet, ami több nagyobb településen még évtizedekig nem történt meg. 1871-ben épült a falu akkori közepén a szláv mintára – részben vallási, részben tűzjelző célzattal – egy tornácos harangtorony. Ekkor már a kicsiny kunyhók helyett kő illetve vályog házakat építettek, jellegzetes palóc kontytetővel, amit poltári (Szlovákia) cseréppel fedtek. Hosszúkás hambitos házakban laktak. A falu növekedése az 1920-as években indult meg. Az új Telep építése Is ekkor kezdődött. Ekkor épült fel a falu első iskolája ahol az oktatáson kívül egyházi miséket is tartottak 1945-ig. 1943-ban a falu lakossága templomot kezdett építeni, melyet 1945-ben szenteltek fel a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. A templom mellett új harangláb is épült amibe a régi harangtorony kisharangját, valamint egy új nagyharangot építettek be. A két Világháborúban Rónafaluhoz tartozó Vízállót és Fehér hegyet tüzérségi megfigyelőpontnak használták. A faluban főhadiszállást rendeztek be a németek. A 11. világháború után a bányászat hanyatlása miatt egyre többen kezdtek el dolgozni a közeli város gyáraiban. 1963-ban megindult a buszközlekedés. Addig a salgóbányai fogaskerekűn közlekedtek. 1969-ben zárták be az utolsó kőszénbányát. 1974-ben Rónafalut kézigazgatásilag Salgótarjánhoz csatolták. 1988-ban a harangtorony megroskadt, lakossági összefogással új betonalapot kapott. Majd 1998-ban új fatorony épült a templomhoz, ahová mindkét harangot elhelyezték. A falu legmagasabb pontja 525 m magas szénégető domb. Négy utcából álló település. Magyarországon Itt található a legmagasabban fekvő futballpálya.
Rónafalu lakossága várja a jó levegőt, csodálatos kilátást, érintetlen természetet szerető turistákat, barangolókat, sétálókat.

Régebbi képek ITT és ITT

• KapitányG 2010. február 18. csütörtök

  Akad ott vörös is